Rendszeres olvasók

2011. december 22.

Végre itt a Karácsony!

A Práter utcában is beköszöntött végre a várva-várt nap, az első Karácsony, amit az új otthonukban ünnepelhetnek. Anyuka és apuka sokat fáradoztak, hogy minden meglegyen erre a neves napra, amit a gyerekek már nagyon vártak.


A Karácsonyfát feldíszítették mézes kaláccsal és szaloncukorral.




A hidegre való tekintettel bekészítették a tüzelőt és az alumínium kannában már melegszik a finom tea.


A kis család már elfogyasztotta az ünnepi vacsorát. Halászlé volt és töltött káposzta.  Az anyuka "fatörzset" készített, mert a kisfia nagyon szereti a csokis süteményeket, a nagymama pedig "mákos bejglit", mert azt a lány unokája imádja. Sajnos a dió megavasodott, így a diós bejgliről le kellett mondaniuk.


 Most már az ajándékoké lehet a főszerep! Apa és anya nem vettek egymásnak semmit, nekik az a legnagyobb ajándék, hogy boldognak látják a gyermekeiket (egyébként sem maradt már 20 fillérnél több a pénztárcájukban)


Még a nagypapa öreg inga órája is boldogan ketyegett a falon. 

Egyetlen dolog miatt bánkódtak csak ezen az estén, hogy nem sikerült megvenniük az új fotelt,amit kinéztek az Állami Áruházban. Elhatározták, hogy a következő hónapban megveszik, még ha kettőjüknek zsíros kenyéren kell is élni!





Békés Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek




2011. december 16.

"Éva előszobája"

Míg a karácsonyi bevásárlás és berendezkedés folyik a kis Práter utcai lakásban, addig elkészítettem ezt a kis előszobát névnapi ajándékként. Remélem tetszett a megajándékozottnak.








Valaki kukucskál és fényképez :)







2011. december 11.

Karácsony 1962. - a történet folytatódik


Sikerült szerezni egy kályhát is, ráadásul teljesen újat. Ez egy jancsikályha. Sajnos, ahogy kialszik a tűz, utána már meleget sem ad, de a hideg éjszakákra találták ki a forróvizes palackot az ágy végébe a lábakhoz. A kályha  alá és köré fém lemezt helyeztek, nehogy a forróság és a kipattanó szikra tönkre tegye a padlót és a frissen festett falakat. A szőnyeg is új szerzemény, nagyon örültek neki, mert a Bizományi Áruházban aránylag olcsón jutottak hozzá.


Egyből be is fűtöttek, és a felforrósodott kályha vörösre színezte a falakat, meghittséget teremtve a kis szobában.



A karnist az egyik szomszéd adta nekik ajándékba. A függönyt pedig a nagynénitől örökölték. Az anyuka az Adventre való tekintettel elkészítette a koszorút fenyőágakból, mézeskalácsból, dióból és azokból a háztartási gyertyákból, amit egyébként a sűrűn előforduló áramszünetek miatt tartott.  
Hamarosan itt a Karácsony és még annyi a tennivalójuk, hogy igazi otthont teremtsenek a gyerekeknek! Még nincsenek meg az ajándékok sem, és a Karácsonyfát is meg kell venni!!!
Reméljük sikerül nekik időre berendezkedni! Én szorítok, hogy így legyen.
(folyt. köv.)

2011. december 5.

Karácsony 1962.

Látom már mindenki a Karácsonyi készülődés lázában él. Nem szeretnék én sem lemaradni. 
Ebben a jelenetben az 1962. évet próbáltam felidézni. Persze ez csak korhű képekből és az ezt követően is megmaradt tárgyakból, illetve gyermekkoromban idős embereknél tett látogatások emlékeiből  sikerülhetett rekonstruálnom. Választásom oka miért  pont 1962. - t ?  Mivel ebben az évben születtem. Elképzelésem,  hogy minden Karácsonykor más-más időszakot fogok megjeleníteni. ( Persze, ha jövőre nem felejtem el eme elhatározásomat:)
Már majdnem készen van a teljes projekt, most az első (második, stb ... :)) lépéseket mutatom meg. Legközelebb a teljes jelenettel jelentkezem.



 A fiatal házaspár (két gyermekkel) most kapott új lakást a Práter utcai bérház 3. emeletén,(ez akkoriban szinte lehetetlen volt) ami persze nem nagy, csak szoba-konyhából áll, de ez volt álmaik netovábbja, hiszen eddig egy 6 négyzetméteres mosókonyhában laktak.


Az ablak nagy és ha süt a nap, sokvilágosságot enged be a szobába de most havazik, az ég is szürke a hófelhőktől és a csodásan havas platánfákra látni.

 

A bútorzat egy dohányzó asztalból állt, meg egy ........ (ezt csak most fogom elkészíteni:). A hokedlit a konyhából kellett behozni, hogy erre állíthassák a Karácsonyfát, ami egyébként elég alacsony lenne. A festményt és a ................( szintén gyártás alatt :) a nagymamától örökölték, a fotók a rokonságot ábrázolják. Alig várják, hogy Karácsony napjára minden elkészülhessen, és az ajándékok is a fa alá kerülhessenek, mert a gyerekek a nagymamánál vannak, amíg a költözés tart.


A dobozba zárt mini történet legközelebb folytatódik.


 
köszönjük